<?xml version="1.0" encoding="iso-8859-2" ?>
  <rss version="0.91">
  <channel>
  <title>jozsoo</title>
  <link>http://seonyar2008.blogol.hu/</link>
  <description>Végtörlesztés 2011 ! Hitel és végtörlesztés gyorsan ! Feltételek és Kalkulátor</description>
  <item>
  <title>Árfolyamgát, Árfolyamrögzítés közalkalmazottaknak</title>
  <pubDate>Tue, 15 May 2012 20:06:56 +0200</pubDate>
  <link>http://seonyar2008.blogol.hu/?perm=3928623</link>
  <author><![CDATA[jozsoo]]></author>
  <guid>3928623</guid>
  <description>
    <![CDATA[<h2 class="alcim">Árfolyamrögzítés közalkalmazottaknak</h2> <div class="bullet"> <ul><li>A közalkalmazottak kérelmét soron kívül kell elbírálnia a  pénzintézeteknek, de mások esetében is 60 napon belül meg kell kötnie a  hitelkeret-szerződést,</li><li>A közszférában dolgozók gyűjtőszámlahitele kamattámogatásának,  valamint az egyszeri, vissza nem térítendő támogatásának részletes  szabályait külön rendelet fogja szabályozni, utóbbit azok kapják, akik  tavaly jelezték végtörlesztési szándékukat munkáltatójuknak, de nem  éltek vele. Ezzel kapcsolatosan még várható törvényjavaslat.</li></ul><p>Az árfolyamrögzítést húszmilliós hitelig kérhetik majd a devizaadósok.  Első körben a közszféra dolgozói léphetnek be, majd a lakáshitelesek,  végezetül pedig a szabad felhasználású jelzálogkölcsönnel rendelkezők. </p> </div>]]>
  </description>
  </item>
  <item>
  <title>Áfa 2012-2013: Elfogadták a fordított áfáról szóló törvényt</title>
  <pubDate>Tue, 15 May 2012 20:05:00 +0200</pubDate>
  <link>http://seonyar2008.blogol.hu/?perm=3928621</link>
  <author><![CDATA[jozsoo]]></author>
  <guid>3928621</guid>
  <description>
    <![CDATA[A mezőgazdasági áfacsalások visszaszorítása érdekében július 1-étől a  gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésekor a  fordított adózás szabályait kell alkalmazni. Az erről szóló  törvényjavaslatot nagy többséggel, 340 igen szavazattal, négy ellenében  fogadta el az Országgyűlés. A fordított áfa  bevezetése a tisztességes piaci szereplőket hozza versenyhelyzetbe az  áfa- csalókkal szemben. Az intézkedés fehéríti a gazdaságot, és  átláthatóvá teszi a gabonakereskedelmet. Becslések szerint a fordított  áfa alkalmazása évente mintegy 10-15 milliárd forinttal növeli a  költségvetés áfabevételeit. A fordított adózásnál az eladó nem  számít fel áfát, azt a vevőnek kell megfizetnie közvetlenül az államnak.  Ez a technika hozzájárul a mezőgazdaságban jellemző áfa-csalási  módszerek visszaszorításához. A fordított adózást a gabona-, az  olajosmag- és fehérjenövény-kereskedelemben vezetik be, így a  kukoricára, a búzára, az árpára, a rozsra, a zabra, a tritikáléra, a  napraforgómagra, a repce- és olajrepcemagra, valamint a szójababra lesz  érvényes. A változtatások július 1-jén - kétéves átmeneti időszakra -  lépnek hatályba. Az elfogadott törvény növeli az  adóhatóság ellenőrzési tevékenységének hatékonyságát is azzal, hogy új  adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amelyet azoknak az  adóalanyoknak kell teljesíteni, akik a fordított adózás hatálya alá eső  terméket értékesítenek vagy szereznek be.A mezőgazdaságban előforduló csalások  olyan nagyságrendet értek el, ami zavarja az ágazat normális működését,  rontja a gazdálkodók versenyképességét és rombolja az adómorált.  Szakértői becslések szerint Magyarországon a gabonaágazatban a  feketegazdaság aránya 30 százalék körüli. <br /><div id="article_content_741">                  </div>]]>
  </description>
  </item>
  <item>
  <title>Ingatlanadó - Az ingatlanokat is megadóztathatják</title>
  <pubDate>Tue, 15 May 2012 20:03:31 +0200</pubDate>
  <link>http://seonyar2008.blogol.hu/?perm=3928619</link>
  <author><![CDATA[jozsoo]]></author>
  <guid>3928619</guid>
  <description>
    <![CDATA[<p class="lead">A jövőben tízszázalékos értéknövekedési hozzájárulást -  lényegében adót - fizethetnek az önkormányzatoknak az ingatlanuktól  megváló tulajdonosok - derül ki egy kedden megjelent törvénytervezetből.  Az adó kivetésének feltétele, hogy az adott területen lévő ingatlanok  értékéről legyen nyilvántartás. A kormány az építési törvény módosításával bevezetné  az értéknövekedési hozzájárulást, amit az ingatlantulajdonosoknak  kellene megfizetniük az eladás után - derül ki a kormány holnapján  kedden megjelent tervezetből. Az előterjesztés szerint, ha a  helyi építési szabályzat megalkotása, módosítása eredményeként a hatálya  alá tartozó területen lévő telkek, épületek forgalmi értéke emelkedik,  akkor a növekedés legfeljebb tizedét a települési önkormányzat  elvonhatja. A terhet csak akkor vetheti ki az adott önkormányzat, ha a  helyi építési szabályzat elkészítésével párhuzamosan az érintett  területre elkészíti az ingatlanérték-katasztert a vonatkozó jogszabályok  alapján.</p>]]>
  </description>
  </item>
  <item>
  <title>Lakáshitel kamatok - Drágák maradtak a lakáshitelek</title>
  <pubDate>Sun, 01 Apr 2012 15:56:59 +0200</pubDate>
  <link>http://seonyar2008.blogol.hu/?perm=3906182</link>
  <author><![CDATA[jozsoo]]></author>
  <guid>3906182</guid>
  <description>
    <![CDATA[<div id="leades"><p>Februárban 12-13 százalék körül volt a  lakásfedezetű hitelek kamata, ez pedig jelentős emelkedést jelent az egy  évvel korábbihoz képest. A múlt hónapban a háztartások több mint 200  milliárdot fordítottak végtörlesztésre. Februárban a háztartások kevesebb forintalapú lakáscélú és szabad  felhasználású jelzáloghitelt vett fel, mint januárban - derül ki a  jegybank legfrissebb statisztikáiból. Az adatok azt jelzik, hogy  tavalyhoz képest jelentősen emelkedtek a kamatok, illetve a hitelek  költségei. A lakáshitelek átlagos hitelköltség-mutatója a januári 12,31  százalékos szinten maradt, ami viszont több mint 2 százalékponttal  magasabb a 2011. februári mutatónál. A szabad felhasználású  jelzáloghitelek kamata a januári 13,07 százalékról közel 0,5  százalékponttal emelkedett. Az új hitelszerződések értéke a múlt  hónapban jelentősen csökkent januárhoz képest, ami elsősorban a magas  bázissal magyarázható, vagyis jóval kevesebb végtörlesztéshez kapcsolódó  kiváltó forinthitelt vettek fel a háztartások. Februárban több mint 61,  egy hónappal korábban pedig 120 milliárd forintot meghaladó értékben  kötöttek új lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelre  szerződést. A jegybanki adatsorból kiderül továbbá, hogy 2012  februárjában a háztartások forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában  nettó törlesztők voltak: forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit  törlesztettek, devizában pedig pont fordítva. A februári ügyletek  eredményeként a lakossági hitelállomány a forint- és  devizahitel-tranzakciókból eredően 183,6 milliárd forinttal  mérséklődött. Február folyamán megközelítőleg 274,3 milliárd forint  értékű devizahitelt végtörlesztettek aktuális árfolyamon számolva,  amelyből mintegy 203,7 milliárd forint volt a háztartások által a  törvényben rögzített, úgynevezett végtörlesztési árfolyamon kifizetett  összeg. </p></div>]]>
  </description>
  </item>
  <item>
  <title>Itt van a lakáshitel-plafon</title>
  <pubDate>Sun, 01 Apr 2012 15:54:39 +0200</pubDate>
  <link>http://seonyar2008.blogol.hu/?perm=3906179</link>
  <author><![CDATA[jozsoo]]></author>
  <guid>3906179</guid>
  <description>
    <![CDATA[<p>A lakáscélú kölcsönök nem drágultak tovább, de a betéti kamatok  emelkedése megint jócskán elmaradt az egyéb hitelek  költségemelkedésétől. A forinterősödés is besegített a háztartások  hitelállományának csökkentésébe, a devizabetétesek viszont 16 milliárdot  buktak ezen. Februárban - a végtörlesztés lecsengésével - megállt a lakáscélú forint  jelzáloghitelek addig tapasztalt tempós drágulása, így az átlagos  hitelköltség mutató 12,31 százalékon stagnált - derül ki az MNB friss  statisztikájából. Egy évvel ezelőtt még 10,19 százalékon állt az átlag.  Ezzel párhuzamosan az új szerződések értéke közel a felével csökkent  januárhoz képest, ám a 37,1 milliárdos érték épp a háromszorosa a 2011  februárjában mért összegnek. </p><p><strong>Ezermilliárd forint devizahitel tűnt el</strong><br /> </p><p>2012 februárjában a szezonálisan nem igazított adatok szerint a  háztartások forintban nettó hitelfelvevők (82,9 milliárdos tranzakciós  növekmény), míg devizában nettó törlesztők voltak (266,5 milliárdos  csökkenés), így a hitelállományuk 183,6 milliárd forinttal lett kisebb. A  változások nagy része a devizahitelek végtörlesztésére vezethető  vissza. Segített a forint erősödése is, ez bő hetvenmilliárddal  mérsékelte a háztartások devizahitel-állományát, ami február végén 4431  milliárd forintot tett ki.<br /> </p><p>Február folyamán megközelítőleg 274,3 milliárd forint  devizahitelt végtörlesztettek az aktuális árfolyamon számítva, amelyből  mintegy 203,7 milliárd forint a végtörlesztési árfolyamon ténylegesen  kifizetett összeg. A forinthitelek növekedésének egyik meghatározó oka,  hogy a hitelintézetek végtörlesztési célra megközelítőleg 88,8 milliárd  forint kiváltó hitelt folyósítottak. A teljes végtörlesztési időszak  alatt - a háztartások aktuális árfolyamon 1315,0 milliárd forint  devizahitelt végtörlesztettek, ami végtörlesztési árfolyamon 956,1  milliárd forintnyi tényleges kifizetést jelentett. Ugyanezen időszak  alatt a hitelintézetek végtörlesztési célra összesen 298,1 milliárd  forint kiváltó hitelt folyósítottak.<br /> </p><p><strong>Alig nőtt a betéti kamat</strong><br /> </p><p>A többi háztartási hiteltermék lakáskölcsönökkel szemben drágult,  miközben a betéti kamatok szabad szemmel alig látható mértékben  emelkedtek, vagyis az olló tovább nyílt. Az új szabad felhasználású  forint jelzáloghitelek 13,5, illetve az új személyihitelek 31 százalékot  közelítő költségével szemben a betétekre átlagosan csupán 6,5  százalékot fizetnek a bankok. Az új forintbetét-szerződések értéke így  is emelkedett, az 1054 milliárdos összeg a januárit közel 7, az egy  évvel korábbit pedig bő 22 százalékkal múlja felül.<br /> </p><p>A háztartások betétállománya a tranzakciókból eredően - vélhetően  szintén a végtörlesztéssel összefüggésben - 22,9 milliárd forinttal  csökkent, 47,2 milliárd forint nettó forintbetét-kivonás és 24,4  milliárd forint nettó devizabetét-elhelyezés történt. A forinterősödés a  devizabetétek értékét bő 16 milliárd forinttal csökkentette, így a  teljes állomány 985,5 milliárdon áll.<br /> </p><p><strong>Több céges hitel is olcsóbb lett</strong><br /> </p><p>A nem pénzügyi vállalati hitelek átlagos hitelköltség mutatói az 1  millió euró érték alatti forinthitelek esetében gyakorlatilag 10  százalékon stagnáltak, míg az 1 millió euró érték feletti forinthitelek  esetén 0,3 százalékponttal 8,8 százalék fölé nőttek. Az 1 millió euró  érték alatti euróhitelek esetében az átlagos hitelköltség mutató 0,4,  míg az 1 millió érték feletti euróhitelek esetén 1,3 százalékponttal  csökkent az előző hónaphoz képest, így az előbbi 3,8, utóbbi 3,3  százaléknál jár.<br />Csak a tranzakciót figyelembe véve a forinthitelek  állománya 1,3 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahitelek állománya  44,0 milliárd forinttal csökkent. Az általuk kibocsátott, hitelintézetek  tulajdonában lévő kötvények állománya - tranzakciókból eredően - 0,1  milliárd forinttal növekedett. Mindezek eredőjeként a hitelállományuk  42,7 milliárd forinttal csökkent. A nem pénzügyi vállalati 1 millió euró érték alatti forinthitelek  új szerződéses értékei alig változtak, míg az 1 millió euró érték  feletti hitelek esetén bő 30 százalékos csökkenés tapasztalható. Az 1  millió euró érték alatti euróhitelek új szerződéses értékei kisebb  mértékben, míg az 1 millió euró feletti eurohitelek új szerződéses  értékei közel dupláztak az előző hónaphoz képest. A nem pénzügyi  vállalatok forint- és euróbetéteinek átlagos kamatlábai nem változtak az  előző hónaphoz képest, míg az új szerződéses értékek a forint és  euróbetétek esetén is jelentősen csökkentek. A biztosítások közben drágultak, mivel nagyobb a biztosítók kockázati rizikója. A teljes vállalati betétállomány - az átértékelődés és az egyéb  volumenváltozás hatásától eltekintve - 10,6 milliárd forinttal csökkent;  a forintbetétek esetében 73,7 milliárd forint nettó betétkivonásra, míg  a devizabetéteknél 63,1 milliárd forint nettó betételhelyezésre került  sor.</p><p> </p>]]>
  </description>
  </item>
  <item>
  <title>Vesztesége lett a Cib a végtörlesztés és az Árfolyamrögzítés miatt</title>
  <pubDate>Sun, 01 Apr 2012 15:51:34 +0200</pubDate>
  <link>http://seonyar2008.blogol.hu/?perm=3906178</link>
  <author><![CDATA[jozsoo]]></author>
  <guid>3906178</guid>
  <description>
    <![CDATA[<p><strong>A CIB Csoport az ágazatot érintő hatások, így a végtörlesztés, a  rendkívüli bankadó, az árfolyam elszabadulása, a forint gyengülése és a  romló külső gazdasági környezet következményeképpen 37,3 milliárdos  adózás utáni veszteséggel zárta a tavalyi évet a nemzetközi pénzügyi és  beszámoló-készítési standardok szerint. Mintegy 36,8 milliárd forintnyi  veszteséget okozott a bankcsoport számára a kedvezményes árfolyamon  történő végtörlesztésről szóló intézkedés. </strong></p><p>A romló hazai és európai gazdasági környezet, a kormányzat által  megvalósított intézkedések, mint a pénzügyi szektorra kivetett  rendkívüli válságadó, a végtörlesztés illetve az árfolyamok  elszabadulása az egész ágazat üzleti eredményére hatással lévő terheket  rótt a pénzintézeti szektorra, így a CIB-re is. A kedvezményes  árfolyamon történő végtörlesztéséről szóló intézkedés a CIB számára  jelentős, 36,8 milliárd forintos veszteséget okozott 2011-ben - derül ki  a bank közleményéből.  <br />A bankcsoport bevételei 2011-ben 120,4  milliárd Ft-ot tettek ki, a csökkenő bevételek ellensúlyozására a CIB  Csoport folytatta azt a korábban megkezdett átfogó költséggazdálkodási  programot, melynek keretében 2011-ben 3,6 milliárd forinttal, az elmúlt  két év viszonylatában 10%-kal mérsékelte működési kiadásait. A romló  külső gazdasági feltételek és a kormány által bevezetett intézkedések  jelentős céltartalék növekedést okoztak. Mindezen események hatásaként a  bankcsoport a tavalyi évet 37,3 milliárdos adózott veszteséggel zárta.   </p>]]>
  </description>
  </item>
  <item>
  <title>Végtörlesztés és biztosítás !</title>
  <pubDate>Sun, 01 Apr 2012 15:49:01 +0200</pubDate>
  <link>http://seonyar2008.blogol.hu/?perm=3906176</link>
  <author><![CDATA[jozsoo]]></author>
  <guid>3906176</guid>
  <description>
    <![CDATA[<div class="article_text"><p>A végtörlesztés miatt a hazai  hitelintézetek januárban és februárban 200 milliárd forintnyi kiváltó  lakáshitelt folyósítottak ügyfeleiknek, ekkora méretű kölcsönt ilyen  rövid idő alatt még a devizahitelek aranykorában sem nyújtottak a bankok  a lap szerint. Aki biztosítást köt az kedvezményt kap, nem kötelező a biztosítás megkötése a hitel mellé de ajánlott. Az OTP a hűséges ügyfeleknek nyújtott akciókkal próbálkozik, a már  meglévő tagok új hitelének kezdő kamata akár 270 bázisponttal lehet  alacsonyabb, ha a kliens egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesz a  banknál. A CIB is jutalmazza régi ügyfeleit lakáshitelfelvétel esetén, a  három vagy öt évre rögzített kamatozású kölcsönre sem kezelési  költséget, sem szerződéskötési vagy hitelbírálati díjat nem számolnak  fel.Változást hozhat az államilag támogatott lakáshitelek megjelenése a  piacon, de a jogszabályban foglalt konstrukciókat a bankok nem tartják  elég kedvezőnek, az FHB azt írja legutóbbi elemzésében, hogy az &bdquo;még  korrekcióra szorul, jelenlegi formájában korlátozottan életképes&rdquo;. </p></div>]]>
  </description>
  </item>
  <item>
  <title>támogatás jár az árfolyamrögzítés mellé</title>
  <pubDate>Tue, 21 Feb 2012 01:08:26 +0100</pubDate>
  <link>http://seonyar2008.blogol.hu/?perm=3885585</link>
  <author><![CDATA[jozsoo]]></author>
  <guid>3885585</guid>
  <description>
    <![CDATA[A közszférában dolgozó devizahiteleseknek kamatkedvezmény és egyszeri,  vissza nem térítendő támogatás is jár az árfolyamrögzítéshez, bár a  részletek még nem ismertek. A végtörlesztés után még mindig 800 ezer  devizahiteles maradt Magyarországon, közülük négy-hatszázezren élhetnek  az árfolyamgát lehetőségével. Az árfolyamrögzítés törvényi feltétele, hogy az adós forintban törlessze  a devizahitelt, ne legyen 90 napon túli elmaradása, a fedezetként  szolgáló ingatlan pedig ne érjen többet 30 millió forintnál.		          				Akik még mindig jelentős adóssággal rendelkeznek, nekik az  árfolyamgát várhatóan áprilistól belépő új rendszere jobb lehet, mert  alacsonyabb törlesztő részlettel kiszámítható módon tudják fizetni  hiteleiket. Ezzel a lehetőséggel 2012 végéig lehet élni. <span class="big_text middle_line">A javaslat szerint a  devizakölcsön havi törlesztő részletének árfolyamgát feletti részéből a  kamatrészt a bankok és az állam vállalja magára, a hiteladósnak csak a  tőkerészt kell majd megfizetnie. A tervezet azt is rögzíti, hogy a  pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forintos, az euró  esetén 250 forintos, a japán jennél pedig 2,5 forintos rögzített  árfolyamot alkalmaznak. Az a 4-5 ezer devizaadós, aki az  árfolyamrögzítésre a korábbi javaslat ismeretében jelentkezett, átléphet  ebbe a módosított árfolyamrögzítési konstrukcióba, hasonlóan azokhoz a  közszférában dolgozókhoz, akik korábban bejelentették végtörlesztési  szándékukat, de azt nem sikerült végrehajtaniuk. </span>]]>
  </description>
  </item>
  <item>
  <title>A Bankszövetség reméli, hogy jövőre megszűnik a kötelező bankadó</title>
  <pubDate>Tue, 21 Feb 2012 01:05:44 +0100</pubDate>
  <link>http://seonyar2008.blogol.hu/?perm=3885584</link>
  <author><![CDATA[jozsoo]]></author>
  <guid>3885584</guid>
  <description>
    <![CDATA[Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára az Inforádió Aréna című  műsorában hétfőn este kifejtette: az utóbbi időben nyitottabbá,  konstruktívabbá vált a szektor és a kormányzat közötti együttműködés. A  bankok a kormánytól elsősorban kiszámítható környezetet várnak, és azt,  hogy a terheket a gazdaság valamennyi szereplője, valamennyi ágazat  arányosan viselje. Ha lesz európai banki különadó, a magyar adó is erre a  szintre csökken, de a Bankszövetség azt reméli: a várható növekedési  áldozat miatt végül nem lesz új típusú európai bankadó jövőre, így  Magyarországon is teljesen megszűnik ez a teher. Az új árfolyamgát miatti szerződésmódosításokra felkészült a  bankszektor, bár óriási terhet jelent, hiszen 10 év alatt felgyűlt  devizahitel-állomány átszervezését kell néhány hónap alatt megoldani.  Rohanásra nincs ok, az év végéig lehet igényelni az árfolyamrögzítést,  de a Bankszövetség főtitkára azt javasolta az ügyfeleknek, hogy  előzetesen kérjenek időpontot a bankjuktól, előre tájékozódjanak, és  tudjanak jól kérdezni. Az új lehetőséggel az ügyfél megtakarítása és a  banki teher is a forint árfolyamának függvénye, a törlesztőrészletek  néhány tízezer forinttal csökkenhetnek, a bankok terhe több tízmilliárd  forintra rúghat.  ]]>
  </description>
  </item>
  <item>
  <title>Devizahitel végtörlesztés 2012 - új árfolyamrögzítés</title>
  <pubDate>Fri, 06 Jan 2012 10:00:31 +0100</pubDate>
  <link>http://seonyar2008.blogol.hu/?perm=3858833</link>
  <author><![CDATA[jozsoo]]></author>
  <guid>3858833</guid>
  <description>
    <![CDATA[<p>Változik az árfolyamrögzítés és lejár a hitel végtörlesztés határideje 2012-ben. </p><p>2011 utolsó munkanapjáig lehetett bejelentkezni a bankoknál a  kedvezményes, 180 forintos svájcifrank- és 250 forintos euróárfolyamon  rögzített végtörlesztésre. Akik fizetni szeretnének, két határidőt kell  figyelniük: legkésőbb január végéig igazolhatják, hogy van fedezetük a  kölcsön visszafizetésére. A pénzt pedig a végtörlesztési igény  bejelentését követő 60 napon belül kell utalniuk. Vagyis az  ügyfélnek január 31-éig kell felmutatnia, hogy rendelkezik a  végtörlesztéshez szükséges összeggel, vagy birtokában van egy bank  hitelígérvénye. Amennyiben valaki nem tudja igazolni a pénz meglétét, a  bank visszautasíthatja a végtörlesztési megállapodás megkötését. Aki  2011. december 30-án jelentette be, hogy végtörleszt, február vége a  legutolsó fizetési határidő. A devizahitelesek számára további  mentőövek is léteznek, például az új típusú &bdquo;árfolyamgát&quot;. A lehetőséget  a kormány áprilistól vezeti be, s várhatóan népszerűbb lesz, mint a  tavalyi: akár a kliensek fele is igénybe veheti. Az árfolyamvédelmi  rendszerhez idén december végéig lehet csatlakozni. A bank 180 forintos  frankárfolyamon számolná el a havi törlesztőrészletet, így az adósok  minden hónapban ugyanannyit fizetnek a tőketartozásból, az árfolyam  mozgásából adódó különbözetet pedig egy külön számlán gyűjtik majd 2016  végéig. A gyűjtőszámlán lévő pénz kamatmentes lesz, mivel a  kamatterheken az állam a bankokkal osztozik &ndash; ezért kedvezőbb a tavaly  nyáron bevezetett rendszerhez képest az új szabályozás. Feltétel, hogy  az ingatlan szerzéskori értéke nem haladhatja meg a 30 millió forintot.  Végleges adat még nincs, de a Magyar Bankszövetség becslése szerint a  kedvezményes árfolyamú végtörlesztést az ügyfelek több mint 20  százaléka, vagyis mintegy 200 ezer adós kérte 2011 végéig. Az  összesítések szerint karácsonyig 87 ezren már vissza is fizették  devizahitelüket. Csaknem 950 ezer jelzálogalapú devizahitelest tartanak  számon Magyarországon. 			</p><h2>Ki jogosult a végtörlesztésre?</h2>               <ul><li> a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam a fent                   meghatározott árfolyamnál nem volt magasabb,</li><li> a kölcsönszerződést a Budapest Bank 2011. június 29. napjáig nem mondta fel </li><li> a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentését a hitelfelvevő 2011. december 30.                   napjáig benyújtja,</li><li> a végtörlesztéssel érintett deviza alapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódó áthidaló vagy                   gyűjtőszámla-hitelből eredő tartozás végtörlesztését a hitelfelvevő egyidejűleg vállalja, valamint </li><li> a végtörlesztés az igénybejelentés napját követő 60. napig megtörténik 2012.02-hó végéig. </li></ul>]]>
  </description>
  </item>
    </channel>
</rss>
